Újbars

Szentkuthy Kis Károly: „Monográfiai vázlatok… 1878“ műve „Újbars – Marosfalva, Koszmály s hajdan Kelecsény fíliákkal“ az elsőnek tárgyalja az egyházközség történelmét. A helység hajdan a megye vára és királyi város volt. A kálvini gyülekezet 1567-ben alakult. Az egyházközség lelkipásztorainak nevét 1610-től vezetik. Körmendy György prof. és esperes gályarab prédikátora volt. A templomot és épületeiket 1791-ben emelték fel. Az úrasztala vörösmárványból 1821-ben, a klasszicista szószék is vörösmárványból 1829-ben készült, fölötte emléktábla áll 1791-ből. Az eredeti orgona a 18.századból volt, a jelenlegi a 20. század elejéről, neoklasszicista sípszekrénnyel a budapesti Rieger testvérek készítették. A három harangból kettő 1793-ban készült: 3q súlyúak. „Isten dicsőségéhez buzgó indulattal viseltetvén“ felirattal. A 6q súlyút 1866-ban újraöntették. A paplak előtt kisebb méretű emlékmű a templom 1791-es építésének és II. világháború utáni javításának állít emléket. A megmunkált kövön az évszámok mellett egy aranyozott kehely reliefje látható. A kő eredetileg a II. vh-ban megrongálódott templom jobboldali sarokköve volt. Az újabb időkben a templom háromszor volt újítva: 1991., 2000. és 2005-ben. A fényes múltú gyülekezetben a II. világháború, a kitelepítés – a kitelepítettek 70%-a gyülekezetből volt –, szekularizáció és az asszimiláció sok kárt tett. A falu 877 lakosának 9%-a vallja magát magyarnak, ebből 69 reformátusnak. Jelenleg a Lévai Anyaegyházközség Leányegyháza.

Címke: 
Templomaink